Nem túlzás, ha azt mondjuk, Szolnokon az Ady Endre út 3. szám alatti épület emblematikus a helyiek számára, akárcsak az épület belső falán található sgraffito.
A ’70-es évek közepén nyílt meg a Domus nevű lakberendezési áruház, pontosabban a megyeszékhely egyetlen bútorboltja, aztán hosszú ideig élelmiszerüzlet működött a helyén, hét évvel ezelőtt azonban csődbe ment, a legendás épület pedig azóta üresen állt.
Áprilisban jelentették be, hogy hamarosan újra megtelik élettel az Ady Endre úton található épület, ugyanis a német diszkont, az Aldi érkezik a lakótelepre. A hely azonban nemcsak boltokról ismert:
Szolnok városának 900 éves évfordulójának itt őrizte emlékét Bokros László sgraffitoja, amely régebben igazi turisztikai látványosságnak számított.
Bokrosnak és feleségének szabályosan el kellett menekülnie Szolnokról a rendszerváltás előtt, mert ellenzéki, avantgárd csoportokat támogatott, végül 2017-ben hunyt el Szigligeten.
De mi is az a sgraffito? A szó olasz eredetű, ige bevésést, bekarcolást jelent, tehát egy olyan díszítmény, amelyet a vakolat felső rétegének visszakaparásával hoznak létre. Az alkotáson megjelenik a Vízügyi Irodaház, a vártemplom körvonala, a Tisza felett ívelő híd, vagyis a város jellegzetes motívumai.
2016 óta, a CBA bezárását követően az épületen kívül a műalkotás sorsa is kérdésessé vált, de kiderült, a sgraffito marad a helyén, erről Györfi Mihály alpolgármester így írt közösségi oldalán:
Az Aldi először dobott egy hátast! Nagyon nagy köszönet a felújítást végzőknek, hogy megértették, hogy ezek az alkotások Szolnok DNS-ének része! Megmentették. Különleges ékköve lesz az új Aldi áruháznak!
Györfi emellett arról tájékoztatta a lakosságot, hogy szerinte tartható a november végi befejezési időpont.
Szolnokon továbbra is komoly probléma, hogy egykori szállodák, üzlethelyiségek, romos szellemházak állnak kihasználatlanul. A Szol24 és a KecsUp erről írt közös cikkében, megemlítve a Domus épületét. Az viszont rendkívül pozitív, hogy még idén új és hasznos funkciót kap a hely és a sgraffito megőrzésével ápolja kulturális örökségét.
Fotó: Györfi Mihály facebook oldala
